Keresés
Esemény naptár
Hónap léptetés
Letöltések
(PDF) : 181.5 KB 
(PDF) : 167.4 KB 
(PDF) : 160.9 KB 
(PDF) : 191.3 KB 
(PDF) : 748.7 KB 
(PDF) : 744.8 KB 
(PDF) : 795.0 KB 
(PDF) : 677.5 KB 
(PDF) : 804.7 KB 
(PDF) : 844.7 KB 
(PDF) : 234.9 KB 

A két Palóc Farkas

A KÉT PALÓC FARKAS

Szerző: | 2014.11.11 09:11

Bemutatjuk az U16-os csapat két játékosát, Géringer Tamást és Géringer Lászlót

2012 novemberében kötött Partneri szerződést a DVTK és a balassagyarmati BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sportegyesület. Egy évvel ezelőtt erről is beszélgettünk abban az interjúban, amit Szalai Istvánnal, a DVTK egykori játékosával készítettem közelgő 60. születésnapja előtt.

„Szilas” e szavakkal fejezte ki örömét arra vonatkozóan, hogy sikerült tető alá hozni a megállapodást a DVTK-val:Külön öröm volt számomra a DVTK-val megkötött együttműködés, remélve azt, hogy a magaméhoz hasonló sportpályafutáshoz segíthetem néhány tehetséges, ügyes tanítványomat is. Nagyon bízom benne, hogy el fog mélyülni a kapcsolat és mi is hasznosítani tudjuk a DVTK szakmai segítségét.”

Az együttműködési megállapodás idén nyáron meghozta első gyümölcseit is, ekkor igazolta le ugyanis a DVTK a két kis Palóc Farkast, Géringer Tamást és Géringer Lászlót. Az idei bajnokságban mindketten stabil tagjai lettek a DVTK U-16-os csapatának.

A csapat 24 góljából 9-et ők ketten szereztek. Tamás 7 góljával a csapat legeredményesebb játékosa, de Laci is betalált már kétszer az ellenfelek hálójába. Külön meg kell említeni, hogy a 2014.10.05-én lejátszott, 7-1 arányú diósgyőri győzelemmel zárult  DVTK-Dunaújváros U16-os I. osztályú bajnoki mérkőzésen mindketten a hálóba találtak, ráadásul Tamás ezen a meccsen mesterhármast ért el.

Elsőként Szilast kértem meg arra, hogy meséljen az amigeleken.hu olvasóinak az ikrekről. István bízik benne, hogy a fiúk pár év múlva oszlopos tagjai lesznek a DVTK felnőtt csapatának.

Az ikreket már 7 éves koruk óta ismerem és végig figyelemmel követtem a fejlődésüket. Már pályafutásuk legelején lehetett látni rajtuk, hogy ha lesz bennük kellő ambíció, ha kitartóak, szorgalmasak lesznek, akkor sokra vihetik a futballban.

Kiváló testalkatuk van, magasak és vékonyak, de emellett erős felépítésűek. Ami nagyon pozitív tulajdonságuk, hogy igazi nyerő típusú játékosok. Ilyen szempontból is nagyon jó géneket örököltek a szüleiktől. Az ilyen mentalitású emberek általában nemcsak a pályán, hanem a mindennapi életben is könnyebben megtalálják a számításukat.

 

A bal oldali képen, melyen az U13-as korosztály NB-II Közép-keleti csoportjának 2011-2012-es küzdelmei során aranyérmet szerzett csapat látható, az ikrek a hátsó sorban középen állnak, a jobb oldalin az álló sor két szélén, Szalai István társaságában

Az a véleményem, hogy megfelelő terheléssel és edzői odafigyeléssel felnőtt korukra egészen remek felépítésű játékossá válhatnak. Ikrek lévén nem csak a csapattársakra figyelnek oda, de egymást is hatványozottan segítik. Ez igaz nem csak a focipályára, hanem az élet más területeire is. Ezért is nagyon szerencsés számukra, hogy együtt kerültek Miskolcra, számukra teljesen idegen környezetbe. Ez is minden szempontból segíti a fejlődésüket.

 Az ő példájuk minta lehet a többi balassagyarmati focipalánta számára, mert Laci és Tomi megmutatta nekik, hogy a Palóc Farkasokban nevelkedett gyerekeknek is van kitörési lehetősége a futballban. Büszkék vagyunk rájuk és bízunk benne, hogy néhány éven belül oszlopos tagjává válhatnak a DVTK felnőtt csapatának, öregbítve ezzel is a gyarmati foci hírnevét.”

Az elmúlt másfél évben Komár Gábor volt az ikrek edzője a Palóc Farkasoknál. Gábor is szívesen állt kötélnek és segített nekünk a fiúk megismerésében:


„A fiúk 2007-ben lettek a BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sportegyesület igazolt labdarúgói. Innentől kezdve végigjárva a korosztályokat, több edző keze alatt jutottak el arra a szintre, ahol tartanak. Én 2012 februárjában kerültem az egyesület kötelékébe, és lettem az U15-ös korosztály edzője. Mivel a korábbi időszakban felnőtt csapatoknál edzősködtem, igazából ismeretlen volt számomra az utánpótlás egyes korosztályainak szintje, futballtudása.

 

A Palóc Farkasok U15-ös csapata 2013 őszén Komár Gábor vezetésével

Meglepő volt számomra, hogy az akkori U15-ös korosztály milyen ügyes gyerekekből áll. Ezek közül a jó képességű gyerekek közül 3-4 kiemelkedő tudású volt, köztük a Géringerek testvérekkel. Pár edzés és mérkőzés után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az ikrek magasan az átlag feletti tudással rendelkeznek. Feltűnő volt a nagyszerű technikai tudásuk, és játékintelligenciájuk. Mindkét lábbal ügyesek, jó barátságban vannak a labdával. Kiválóan cseleznek, alkalmazva a megtévesztés széles skáláját. Nagyon kreatívak a pályán, látják, érzik a focit, olvassák a játékot, ismerik a mozgásokat, mikor kell elindulni, visszalépni, gyorsítani, lassítani a játékot.

Lacit támadó és védekező szerepkörben játszattam. A csapat mozgatórugója volt, nagy teherbírással (igazából nem emlékszem olyan meccsre, amikor bármelyikükön fáradtság jeleit láttam volna). Nagyszerű lyukra futásaival, rágyorsításaival, valamelyik támadóval való kényszerítőzés után (esetenként 2-3 kényszerrel) került helyzetbe, és jó százalékban értékesítette is azokat. Gyakran alkalmazott váratlan megoldásokat, cseleket, átemeléseket, sarkazásokat. Jól szervezte a játékot a középpályán, visszalépett labdáért, bátran cselezett, de nem volt önző, jó passzaival, indításaival hozta helyzetbe társait. Labdavesztés után azonnal a labda visszaszerzésére törekedett, rengeteg labdát szerzett a középpályán.

 A képen Laci balról a második

 

Tomi belső védőként játszott általában, de esetenként védekező- vagy támadó középpályásként is rendre jó teljesítményt nyújtott. A védelem tengelyében kitűnő helyezkedésével, nagyszerű, jó ütemű szereléseivel nagyon stabillá tette védekezésünket. A labdakihozatalokban is nagyon aktívan vett részt, melyet általában hibátlanul oldott meg. Belső védőként bátran belépett a játékba, jó ütemű megelőző szerelései után - villámgyorsan kihasználva az üres területre való felfutás előnyeit - folyamatosan megoldhatatlan feladat elé állította az ellenfél középpályáját. Társait nem csak játékával, hanem szöveggel irányítva segítette.

Nemcsak kinézetükben, hanem játéktudásukban és jellemükben is nagyon hasonlítanak egymásra. Olyannyira, hogy a másfél év után sem tudtam megkülönböztetni őket, csak meccsen vagy edzésen. Tomi volt a zöld futballcipős, Laci a másik. Utazáskor, vagy amikor a cipőjükről nem ismertem fel őket, "Lacitominak" hívtam őket, amire azonnal rávágták a keresztnevüket.

A pályán fáradság jeleit alig láttam rajtuk,a buszon viszont annál inkább...

Abban az időszakban, amíg egyesületünk játékosai voltak, húzóemberei voltak az aktuális korosztálynak. Az ő hathatós segítségükkel nyertek bajnokságot az U14-es korosztályban illetve szereztek ezüst-és bronzérmeket az U15-ös bajnokságban. Folyamatosan tagjai voltak a megye válogatottnak, többször voltak tagjai a Magyar Válogatottnak is. A házi góllövőlistákon mindketten az élbolyban vitézkedtek.

Összességében mindkettőjükről elmondhatom, hogy olyan focitudással rendelkeznek, amellyel bármelyik poszton átlag feletti teljesítményt nyújtottak volna. Óriási alázattal vannak a foci iránt, szinte 100%-os volt az edzés látogatottságuk. Edzőik iránt mindig megadták a kellő tiszteletet. Imádják a futballt, tesznek azért, hogy minél képzettebbé váljanak. Értelem szerint ők sem szentek, követtek el hibákat, fegyelmezetlenségeket, néha önfejűen viselkedtek vagy a kelleténél többet szövegeltek a pályán. Viszont a hibáikat elismerték, képesek voltak felülkerekedni önmagukon, és változtatni hibáikon.

Nagyon bízom benne, sőt meggyőződésem, hogy kellő alázattal, rengeteg munkával magas szintre elérhetnek a futball világában és méltó utódai lesznek Szalai Pista "bácsi" edzőkollégámnak.”

Végezetül a srácok Édesapját, Géringer Pétert kérdeztem arról, hogy milyen érzésekkel engedték el a két kamaszt a távoli nagyvárosba és hogyan illeszkedtek be a srácok az új közegbe?

Hány éves korukban kezdődött a pályafutásuk? Ki vette észre bennük a tehetséget és hogyan kerültek a DVTK-hoz?

2007 őszén igazoltak a Balassagyarmaton működő BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sportegyesülethez. Első edzőjük Mohácsi László volt, aki jelenleg az egyesület szakmai igazgatója. A két klub 2012. novemberében együttműködési megállapodást kötött, ennek révén került képbe Laci és Tomi a diósgyőri utánpótlás szakembereknél. Ez év júliusában Wágner Ádám, az U16 korosztály vezetőedzője keresett meg minket, hogy szeretnék, ha fiaink Diósgyőrben folytatnák pályafutásukat.

Félve engedték el őket a számukra idegen nagyvárosi közegbe? Hogy került sor az iskola kiválasztására?

Az elmúlt években bejárósként Balassagyarmaton jártak 8 osztályos gimnáziumba. Előző egyesületükkel is sok helyen megfordultak Magyarországon és külföldön egyaránt. Megbízhatóak és kellően önállóak. Tartottunk a távolságtól és az idegen környezettől, de most már látszik, hogy megbízhatunk bennük. A felmerülő kisebb problémákat maguktól képesek megoldani. Az egyesülettel kapcsolatban lévő iskolák közül a Diósgyőri Gimnázium tetszett a legjobban. Az eltelt néhány hónap igazolta, jól választottunk.

Hogyan tartják a kapcsolatot? Milyen gyakran utaznak haza a srácok?

Napi szinten telefonálunk. Beszámolnak az iskolában, a kollégiumban és az edzéseken történtekről, mi is elmondjuk az itthoni eseményeket. Az internet adta lehetőségeket kihasználva gyakran tudunk segíteni nekik a nehezebb házi feladatok megoldásában is. Testvéreikkel inkább az interneten tartanak kapcsolatot. A hazautazási lehetőségeket az egyesületi programok határozzák meg, természetesen azok az elsődlegesek. A mi programjainkat is próbáljuk hozzáigazítani a bajnoki mérkőzésekhez, sok meccsüket láttuk. Ekkor nyílik lehetőségünk a találkozásra és a hazautazások megkönnyítésére.

 

 

Hogy sikerült a srácoknak a beilleszkedés Miskolcon?

Tudják, hogy az edzéséken és a bajnoki mérkőzéseken nyújtott teljesítményükkel igazolhatják az U16-os keretbe kerülésüket. A DVTK-t a városban körülvevő egyedülálló hangulat szintén segít a távolság és a hirtelen jött kényszerű önállóság okozta problémák feldolgozásában.

Köszönjük a válaszokat!

Mi mást is kívánhatnánk ezek után a fiúknak, hogy Szalai Pista bácsi után újra legyen Palóc Farkas a DVTK felnőtt csapatában, és persze mindjárt kettő is !